Hírek / Útravalók

Pünkösdre várva

Amikor Jézus együtt volt velük ( a tanítványokkal) , megparancsolta nekik: Ne távozzatok el Jeruzsálemből, hanem várjátok meg az Atya ígéretét:   nemsokára Szentlélekkel kereszteltettek meg.

 

 

 

PÜNKÖSD ÜNNEPÉN: 10 órakor Ünnepi Istentiszteleten Konfirmáció lesz.

 

Erősítsd meg, Istenünk, amit cselekedtél értünk, 

  és ne hagyd el népedet, kezeid alkotását! 

Erősítsd meg, Jézusunk, amit cselekedtél értünk, 

  és tartsd meg, akiket megváltottál véred árán!  

Erősítsd meg, Szentlélek Isten, amit cselekedtél értünk, 

  és egyesítsd híveidet békességben! 

Dicsőség az Atyának és a Fiúnak 

  és a Szentléleknek, 

miképpen volt kezdetben, most és mindenkor 

  és mindörökkön-örökké. Ámen.



EXAUDI VASÁRNAPJA

 

Halld meg Uram, hívó hangomat!

Isten nemcsak azt látja, hallja, a mi a világban van, hanem hall minket.

Meghallgat minket.

Vasárnap, május 12-én, 10 órakor templomunkban Őt hallgatjuk, hogy aztán szólhassunk hozzá, hallgasson meg minket.

Halld meg, URam, hívó hangomat!

Könyörülj rajtam, hallgass meg!

Ha ezt mondod: Járuljatok színem elé! - szívem így válaszol: Színed elé járulok, URam!

 

MÁJUS 5.

  

 

Rogate! Imádkozzatok! Imádjuk Urunkat, aki meghallja hangunkat, meghallgatja imádságunkat!  Az Istentiszteleten szolgál: Murányiné Dr Szuhács Renáta evangélikus lelkész.

 

KANTATE VASÁRNAPJA ELÉ

Cantate Domino canticum novum, quia mirabilia fecit!«,
„Énekeljetek új éneket az Úrnak, mert csodálatos dolgokat művelt!

Istenem, segíts, hogy énekeljünk!
Szárítsd fel a könnyeket, adj újat, kegyelmet, és megszólal az ének.







ERŐT KÉRTEM

Erőt kértem az Úrtól, – s ő nehézségeket adott, melyeken megedződtem.
Bölcsességért imádkoztam, – és problémákat adott, melyeket megtanultam megoldani.
Előmenetelt óhajtottam, – gondolkodó agyat és testi erőt kaptam, hogy dolgozzam.
 Bátorságot kértem, – és Isten veszélyeket adott, melyeket legyőztem.Szeretetre vágytam, – és kaptam az Úrtól bajba jutott embereket, hogy segítsek rajtuk.
 Kegyes jóindulata helyett alkalmakat kaptam a jóra.

Semmit nem kaptam, amit kértem, és mindent megkaptam, amire szükségem volt.

 

 

 

Gyülekezetünk története IV. - Az első hivatalos adatok evangélikusokról Esztergomban

12. 06. 24
posted by: Klimentné Ferenczy Andrea
Módosítás: 17 Január 2016
Készült: 31 December 2011

1920-ig nincs evangélikus gyülekezet, a járásban két evangélikus gyülekezet élt: a csabdi és a nagybörzsönyi. A csabdi gyülekezet egyik lelkésze, Horváth Sándor Dorogon és Tokodon (1929-tõl) havonta evangélikus istentiszteletet tartott. Molnár Gyula a nagybörzsönyi gyülekezet lelkészénél, Dedinszky Gyulánál is érdeklõdött, aki igen figyelemre méltó adatokat közölt vele. Egy 1930-as canonica vizitációs jegyzõkönyvben ez olvasható: „...Hogy a hitújítás világossága mikor kezdett a börzsönyi völgyben világítani, pontosan meg nem állapítható. A 18. század kezdetén az egyház történetérõl semmit sem tudunk. Az egyház könyveiben található jegyzetek az 1784. éven túl vissza nem hatnak.

A római katolikus egyház legrégibb okirata egy 1680. évben kezdõdõ keresztelési anyakönyv. Az evangélikusokra vonatkozó elsõ nyom ebben az anyakönyvben egy 1702. február 25-én kelt kényszeráttérési nyilatkozat. A katolikus vallásra visszatért 314 evangélikus aláírásával ... ezen okirat a legcsalhatatlanabb bizonyítéka annak, hogy 1702 elõtt a bíró és tanács az egész kerületi gyülekezettel együtt evangélikusok voltak...” A lábatlani református anyakönyvben pedig ez az elsõ evangélikus nyom: „1867. december 17-én született Szollár Berta, szülei Szollár György és Dávidházi Lívia piszkei ág. hitv. ev.” A pilismaróti református anyakönyvben pedig ez olvasható: „1875. január 12. (keresztelés jan. 31.) Dezsõ, Ede fiú, Luchs Albert ág. hitv. kereskedõ, Kápolnai Róza ág. hitv. Lakhely: Esztergom, Széchenyi tér.” A Luchs család tehát az elsõ esztergomi evangélikus család, akikrõl hivatalos bejegyzés van. Egy másik adat még elõbbi idõbõl: Oltóssy Pálnak volt Esztergomban egy gyára. Ebbe a családba került be Altspach K. Lajos koburgi származású evangélikus.

A protestánsok nagyobb számú betelepülése Esztergomba azonban a szabadságharc után kezdõdött. 1857-bõl már 64 reformátusról tudunk. Az elsõ istentiszteletet 1881-ben tartotta a tatai református esperes. 1889-ben pedig már templomukat szentelte a dunántúli református püspök. Ebben a gyülekezetben találtak otthonra az evangélikusok is. Az elsõ evangélikus keresztelési bejegyzése 1882-bõl való. Innen 1919-ig 17 evangélikust kereszteltek a református gyülekezetben. Esketésrõl csak egyetlen bejegyzés van, a halotti anyakönyvben a vallás nincs feltüntetve. „Az evangélikusok lélekszáma feltehetõleg meghaladta az egyszázat...” – olvassuk Molnár Gyula véleményét.

Az elsõ világháború és elsõsorban Trianon sokat rontott helyzetünkön. Egyházi vonatkozásban az evangélikus egyházat sújtotta legjobban. 868 000 evangélikust veszítettünk, csonka hazánkban 472 ezer evangélikus maradt. Egyházunk korábbi lélekszámának 64,8 %-át vesztette el. Mindez azt jelenti, hogy a 19. század végén és a 20. század elején már éltek evangélikusok nemcsak a környéken, hanem a városban is. „A Szentélek szele fújdogált Esztergomban és környékén is” - vallja a gyülekezet történetének megírója.