Hírek / Útravalók

Pünkösdre várva

Amikor Jézus együtt volt velük ( a tanítványokkal) , megparancsolta nekik: Ne távozzatok el Jeruzsálemből, hanem várjátok meg az Atya ígéretét:   nemsokára Szentlélekkel kereszteltettek meg.

 

 

 

PÜNKÖSD ÜNNEPÉN: 10 órakor Ünnepi Istentiszteleten Konfirmáció lesz.

 

Erősítsd meg, Istenünk, amit cselekedtél értünk, 

  és ne hagyd el népedet, kezeid alkotását! 

Erősítsd meg, Jézusunk, amit cselekedtél értünk, 

  és tartsd meg, akiket megváltottál véred árán!  

Erősítsd meg, Szentlélek Isten, amit cselekedtél értünk, 

  és egyesítsd híveidet békességben! 

Dicsőség az Atyának és a Fiúnak 

  és a Szentléleknek, 

miképpen volt kezdetben, most és mindenkor 

  és mindörökkön-örökké. Ámen.



EXAUDI VASÁRNAPJA

 

Halld meg Uram, hívó hangomat!

Isten nemcsak azt látja, hallja, a mi a világban van, hanem hall minket.

Meghallgat minket.

Vasárnap, május 12-én, 10 órakor templomunkban Őt hallgatjuk, hogy aztán szólhassunk hozzá, hallgasson meg minket.

Halld meg, URam, hívó hangomat!

Könyörülj rajtam, hallgass meg!

Ha ezt mondod: Járuljatok színem elé! - szívem így válaszol: Színed elé járulok, URam!

 

MÁJUS 5.

  

 

Rogate! Imádkozzatok! Imádjuk Urunkat, aki meghallja hangunkat, meghallgatja imádságunkat!  Az Istentiszteleten szolgál: Murányiné Dr Szuhács Renáta evangélikus lelkész.

 

KANTATE VASÁRNAPJA ELÉ

Cantate Domino canticum novum, quia mirabilia fecit!«,
„Énekeljetek új éneket az Úrnak, mert csodálatos dolgokat művelt!

Istenem, segíts, hogy énekeljünk!
Szárítsd fel a könnyeket, adj újat, kegyelmet, és megszólal az ének.







ERŐT KÉRTEM

Erőt kértem az Úrtól, – s ő nehézségeket adott, melyeken megedződtem.
Bölcsességért imádkoztam, – és problémákat adott, melyeket megtanultam megoldani.
Előmenetelt óhajtottam, – gondolkodó agyat és testi erőt kaptam, hogy dolgozzam.
 Bátorságot kértem, – és Isten veszélyeket adott, melyeket legyőztem.Szeretetre vágytam, – és kaptam az Úrtól bajba jutott embereket, hogy segítsek rajtuk.
 Kegyes jóindulata helyett alkalmakat kaptam a jóra.

Semmit nem kaptam, amit kértem, és mindent megkaptam, amire szükségem volt.

 

 

 

Gyülekezetünk története V. - A reformáció hangja Esztergomban

12. 06. 24
posted by: Klimentné Ferenczy Andrea
Módosítás: 17 Január 2016
Készült: 31 December 2011

Molnár Gyula helytörténész-lelkész könyvének egyik fejezetcíme ez, amely könyv ennek a dolgozatnak alapja. „Mátyás király uralkodása alatt él az esztergomi ferencesek kolostorában Temesvári Pelbárt (1430–1440 körül született, 1504-ben halt meg) szerzetes, mint a rend házfõnöke. Beszédeiben elutasítja a humanizmus neve alatt „újraéledt pogányságot”, s a királyi udvarnak is szemére veti „fényûzõ, laza erkölcsû életét” – olvassuk. Az idézett könyv „magyar Savonarolának” is emlegeti.

A szent-tamási prépostság plébánosa volt Kevendi Székely János kanonok. Az 1100–1900-as névtárban ezt olvassuk róla: „ 1525-ben elvesztette hitét és címét”. Az akkori tiltás ellenére is beszélt Lutherrõl, s megindították az eljárást ellene, eretneknek minõsítették. Igaz, hogy késõbb vezeklése nyomán visszatérhetett Esztergomba, de címét nem kapta vissza.

A reformáció hatása alól nem maradt ki tehát a „magyar Róma” sem. 1543-tól 1683-ig Esztergom és környéke török kézen volt, kivéve az 1595-tõl 1605-ig terjedõ tíz évet. Ekkor vesztiette életét a török elleni harcban Balassi Bálint, akinek nevelõje Bornemisza Péter lelkész és evangélikus püspök volt. Igaz, hogy Balassi nyomásra visszatért a katolikus egyházba, de lényegében hitét nem adta fel. 1594. május 15-én halt meg az esztergomi vár csatájában. Tanítványa és követõje volt Rimay János. Mindkettõjük énekeit énekeljük énekeskönyvünkbõl. Az Esztergomot ostromló seregben találjuk Magyari István evangélikus lelkészt, aki urának, Nádasdy Tamásnak seregében tábori lelkész volt, s aki Pázmány Péterrel vitázott.

A török uralom idején az esztergomi érsekség valóságban üres volt, illetve az esztergomi érsekek (Oláh Miklós, Verancsics Antal, Kutassy János, Pázmány Péter, Szelepcsényi György) szinte nem is látjákták a várost. Esztergom pedig egyre néptelenebb lett. 1493-ban az összeírás még 1322 jobbágytelekrõl szólt, 1696-ban már alig 400 ember él a városban. De, hogy a reformáció hatása itt is érezhetõ volt, arról árulkodnak az 1559–1561 közötti vizitációk jegyzõkönyvei. Az egyházmegye lelkészeirõl ilyen feljegyzéseket olvashatunk: „feleséges, de egészen pápista”, vagy „felesége, fiai és lányai vannak, de katolikus módon igazgatja az egyházat”. Voltak azonban olyan papok is, akik nemcsak megnõsültek, hanem elhagyták pl. a böjtöt, búcsújárást, bizonyos katolikus ünnepeket is. Ha nem is Esztergomban, de érdemes feljegyezni, hogy Oláh Miklós Huszár Gál reformátor, Telegdi Miklós pedig Bornemisza Péter püspök ellen harcolt a vidéken.

Ezután következett az ellenreformáció legszomorúbb kora, a „gyászévtized”, ezzel kapcsolatban ezt olvassuk: „a gályarabok között esztergomi és környékbeli protestáns papok nem szerepelnek.” 1686-ban felszabadult az ország a török uralom alól, vele persze Esztergom is, és ezzel új szakasz kezdõdött. A környék birtokosainak jobbágyai térnek vissza, majd németek és rácok telepednek le a városban és környékén.