Hírek / Útravalók

Pünkösdre várva

Amikor Jézus együtt volt velük ( a tanítványokkal) , megparancsolta nekik: Ne távozzatok el Jeruzsálemből, hanem várjátok meg az Atya ígéretét:   nemsokára Szentlélekkel kereszteltettek meg.

 

 

 

PÜNKÖSD ÜNNEPÉN: 10 órakor Ünnepi Istentiszteleten Konfirmáció lesz.

 

Erősítsd meg, Istenünk, amit cselekedtél értünk, 

  és ne hagyd el népedet, kezeid alkotását! 

Erősítsd meg, Jézusunk, amit cselekedtél értünk, 

  és tartsd meg, akiket megváltottál véred árán!  

Erősítsd meg, Szentlélek Isten, amit cselekedtél értünk, 

  és egyesítsd híveidet békességben! 

Dicsőség az Atyának és a Fiúnak 

  és a Szentléleknek, 

miképpen volt kezdetben, most és mindenkor 

  és mindörökkön-örökké. Ámen.



EXAUDI VASÁRNAPJA

 

Halld meg Uram, hívó hangomat!

Isten nemcsak azt látja, hallja, a mi a világban van, hanem hall minket.

Meghallgat minket.

Vasárnap, május 12-én, 10 órakor templomunkban Őt hallgatjuk, hogy aztán szólhassunk hozzá, hallgasson meg minket.

Halld meg, URam, hívó hangomat!

Könyörülj rajtam, hallgass meg!

Ha ezt mondod: Járuljatok színem elé! - szívem így válaszol: Színed elé járulok, URam!

 

MÁJUS 5.

  

 

Rogate! Imádkozzatok! Imádjuk Urunkat, aki meghallja hangunkat, meghallgatja imádságunkat!  Az Istentiszteleten szolgál: Murányiné Dr Szuhács Renáta evangélikus lelkész.

 

KANTATE VASÁRNAPJA ELÉ

Cantate Domino canticum novum, quia mirabilia fecit!«,
„Énekeljetek új éneket az Úrnak, mert csodálatos dolgokat művelt!

Istenem, segíts, hogy énekeljünk!
Szárítsd fel a könnyeket, adj újat, kegyelmet, és megszólal az ének.







ERŐT KÉRTEM

Erőt kértem az Úrtól, – s ő nehézségeket adott, melyeken megedződtem.
Bölcsességért imádkoztam, – és problémákat adott, melyeket megtanultam megoldani.
Előmenetelt óhajtottam, – gondolkodó agyat és testi erőt kaptam, hogy dolgozzam.
 Bátorságot kértem, – és Isten veszélyeket adott, melyeket legyőztem.Szeretetre vágytam, – és kaptam az Úrtól bajba jutott embereket, hogy segítsek rajtuk.
 Kegyes jóindulata helyett alkalmakat kaptam a jóra.

Semmit nem kaptam, amit kértem, és mindent megkaptam, amire szükségem volt.

 

 

 

Gyülekezetünk története III. - Az első református gyülekezetek

12. 06. 24
posted by: Klimentné Ferenczy Andrea
Módosítás: 17 Január 2016
Készült: 31 December 2011

Még 1543-ban a török szultán hat magyar lelkészt rendelt „a gyaurok lelki gondozására”, egynek nevét tudjuk: Tapolcsányi János. 1595-ben, amikor a város ideiglenesen megszabadul, akkor a felmentõ katonák kálvinistákat is találnak a városban, lelkészük ismeretlen. A tényt onnan tudjuk, hogy Kutassy János érsek 1599-ben Nagyszombatból levelet küldött Mátyás fõhercegnek Bécsbe, és kérte, hogy Esztergomból távolítsa el az eretnek prédikátorokat, akiket valószínûleg katonatisztek hívtak és tartottak. Szuhaji István püspök 1603-ban jelenti, hogy „személyesen vetette ki az eretnek hitszónokot.” Feltevés szerint a vízivárosi templomot alakították át református templommá, de 1603-ban ezt „visszaállították”.

A pilismaróti református gyülekezet az elsõ, amelyrõl adataink vannak. A dolgozat szerint az 1549–1595 közötti már voltak reformátusok a településen. Buda visszavétele után elûzték a református lelkészt. A Rákóczi-szabadságharc idején a templom újra a reformátusoké, de nem sokáig. „A pilismaróti református egyház volt otthona az esztergomi és környéki reformátusoknak és evangélikusoknak is.” A lábatlani református gyülekezet is az elsõk közé tartozik e tájon. Még a Tata körzetében élõ evangélikusok is sokáig itt találtak otthonra. Bél Mátyás „sárisápi lutheránusokról” ír, akik feltehetõleg 1715 után költözhettek ide. Károly és Mária Terézia uralma után II. József türelmi rendelete hoz változást, megújulnak az Esztergom környéki református gyülekezetek is. Igaz, hogy az ezutáni idõre esik az esztergomi fõegyházmegye erõsödése is, mégis a légkör valamivel szabadabbá vált.

Az 1848/49-es szabadságharcnak történetét csak érintjük, nem tudunk közvetlen esztergomi kapcsolatról. Molnár Gyula említi, hogy az evangélikus egyház hogyan állt a küzdelem mellé, a katolikussal ellentétben. Horváth Mihály csanádi püspök volt az egyetlen, aki - már elõtte is, és a szabadságharc idején is - úgy nyilatkozott, hogy, ha az egyház most félreáll, a hívek is félreállnak majd. 1873-ban a belügyminisztérium azt javasolta, hogy Esztergom és Komárom vármegyét Komárom székhellyel egyesíteni kell. Révkomáromról volt szó, ahol akkor már nagy református és evangélikus gyülekezetek éltek. Esztergom vármegye és az érsekség erélyesen tiltakoztak, és gyõztek is.