Szinte ugyanolyan volt, mint itt a képen. EGy kockás takaró, összegöngyölve, nylonba csomagoltan. Meglepődtünk, amikor a sok virág, gyertyák, a Micimackó plüss mellett ezt láttuk a síron. Szembetűnő volt. A hideg beálltával egy pléd, takaró egy 47-es születésű asszony sírján. Utána mástól is hallottam, egy Kalocsa közeli temetőben, ahol éppen sárga takarót szintén ös
szehajtva láttak egy sírhalmon.
Ugye tudjuk, hogy e test a romlandóság alatt van, és a romlandó test elpusztul, aztán romolhatatlanságba költözik. Test és vér nem öröklik Isten országát. A test egy sátor, a lélek lakóhelye, sátra, ami összeomlik. Szeretteink megnyugosznak. Nem kell félnünk, hogy fáznak.
Halottak napján szép dolog, ha emlékezünk rájuk, de ne aggódjunk miattuk. Befejezeték földi pályafutásukat, mi pedig higgyünk az Úr Jézusnak, hogy Ő az út, az igazság és az élet. Ha valaki meghal, és hisz Őbenne, ÉL!