Nagycsütörtökön fehér asztal / oltárterítő vár ránk.Az esztendő különleges ünnepe. Istentiszteletre 18:00 órára várjuk a testvéreket, dr Hafenscher Károly igehirdetésével, úrvacsorai közösséggel és a hagyományos oltárosztással az alkalom végén.
Nagypéntek a csend, a gyász, a kereszthalál napja. Krisztus szenvedésére, passiójára emlékezünk. Templomunkba passióolvasásra hívunk mindenkit 18.00 órakor.
A következő alkalmunk Húsvét. Húsvét a feltámadás ünnepe. Istentisztelet lesz 10 órakor úrvacsorai közösséggel.
Húsvét második ünnepnapján 10 órakor lesz istentisztelet Esztergomban, fél 12-kor Nyergesújfalun, ott úrvacsorai közösséggel.
A hónap első csütörtöke Nagycsütörtök, a női kör időpontja. A női kör alkalma emiatt a 3.csütörtökre kerül.
A második csütörtökön, április 9-én fél 6-kor változatlanul férfikör.
Női kör tehát április 16-án fél 6 kor lesz.
További alkalmunk április 25-én 18 órakor zongorahangverseny Kalmár Zoltán emlékére a gyülekezetünk tagjai számára.
Szeretettel hívjuk a testvéreket minden alkalmunkra! Isten kegyelme maradjon velünk dolgos hétköznapjainkban, ünnepeinkben, ő vezesse és irányítsa gondolatainkat, életünket a megdicsőült Krisztussal való öröm megélésében!
Mit szeret hallani a gyermek füle?
1. Szeretlek!
2. Hiszek benned!
3. Szép munka!
4. Különleges vagy!
5. Büszke vagyok rád!
Ezt mind a keresztség jelenti nekünk. Isten a keresztségben ezt hangsúlyozza számunkra, éppen ezeket mondja, ezt jelenti a keresztség, s ráadásul mennyire valóságosan, megtapasztalható módon!
Isten gyermeke vagy, Legyünk közösségben alkalmainkon februárban is!
Istentiszteleteinket a gyülekezeti termünkben tartjuk.
Erősödjetek meg az Úrban és az ő hatalmas erejében! Ef 6, 10
Ezenfelül tudjátok, hogy az idő sürget: ideje már az álomból felébrednetek, mert most közelebb van hozzánk az üdvösség, mint amikor hívőkké lettünk. Rm 11, 13.
Úgy tapasztaljuk, hol lassan, hol pedig nagyon gyorsan megy az idő. És miközben valóban viszonylagos az idő múlása, azt azért mindannyian tudjuk, vannak sürgető, szinte halasztást nem tűrő tennivalóink, és vannak halasz
thatóak. Ha ma valami nem sikerült, majd holnap, vagy holnapután még lesz rá időnk, hogy megtegyük.
Mi most egy új időszakot kezdünk, az adventi időt. 4 hét Karácsonyig. Mennyi minden belefér majd ezekbe a hetekbe. De aztán azt is látni fogjuk, milyen hamar itt lesz a Karácsony.
Új időszakot kezdtünk. Programok, lehetőségek özönével köszönt be az advent. Számtalan, szinte már kötelező program a korcsolyázás, a koncertek, a forralt bor, a gyertyagyújtás, az adventi vásár, a jótékonykodás, a mézes kalács sütés. Nincs olyan település, ahol mindezekből akár többet is ne rendeznének. De valóban ez az advent, Csak ennyi? Mézeskalács, korcsolyázás, forrlatborozás, gyertyagyújtás?
Ideje felébrednünk. Ideje gondolkodnunk, ideje megvizsgálnunk, mi az advent?
Advent. Egyetlen szó nyilall bele a szívünkbe, egyetlen szóval jellemezhető az üzenete, lényege, ELJÖN.
Eljön Jézus. Eljön, hogy igazságot tegyen. Eljön, hogy a testvéreit, a barátait, akikkel itt a földön már egy közösségben lehetett, és itt befogadták, azokat üdvözítse, azokat örök boldogsággal ajándékozhassa meg. Eljön, hogy végre ne sötét gondolatok, ne sötét cselekedetek, ne sötét erők gubancolják össze a nyomorult ember életét, hanem kiszabadítson, és átmentsen minket Isten országába. Adventben kevés, ha csak mézeskalácsot sütünk, nekünk az az egyszerű étel, az ostya, a Krisztus teste is kell. Nekünk nem pusztán korcsolyacipő kell a lábunkra, hanem meleg csizma, hogy a templomba is elinduljunk. Nem pusztán a forralt boros bögrét kell szorítanunk, hanem imádkoznunk is kell.
Advent van. Sehol nem halljuk, ez nem a világ feladata, nem az adventi vásárok portékája, ez az egyház feladata, küldetésünk, hogy 2025. esztendő vége felé kimondjuk, advent. Eljön. Hozzánk, értünk. Megélhessük az igazság, a szeretet, a kegyelem életünket megtartó idejét.
Áldott, aki jön az Úr nevében! Hozsánna a magasságban! Amint beért Jeruzsálembe, felbolydult az egész város, és ezt kérdezgették: Kicsoda ez? 11A sokaság ezt mondta: Ő Jézus, a galileai Názáretből való próféta.
Jézus érkezését, születését nem mindenki vette észre. A Jeruzsálem városába történő bevonulását már tömegek éljenezték, üdvözölték. Feltámadása észrevétlenül történt. Ha pedig mennybemenetelére gondolunk, az is csupán a tanítványi körben zajlott le. Hol kevesen, hol alig vannak vele és körülötte. Persze neki nincs szüksége közönségre, szimpatizánsokra.
Mi tudjuk, hogy nekünk van szükségünk Rá. Mennyire várjuk vissza ebben a világban! Mennyire várjuk azt is, hogy szelíd jelenléte betöltsön. Nekünk van szükségünk rá!
Ő nélkülünk is elvégezte a rábízottat, bíztatás, drukkolás nélkül is belealázta magát emberi testünkbe és kiitta a szenvedés kelyhét.
Mi tudjuk, hogy szükségünk nekünk van rá igazán. Mert nem swhowman a világ üdvözítője, nem számolja, hogy mennyi jegyet adtak el , hányan ülnek a művére kíváncsian, mert Ő a menny és föld Királya, az embert megváltani képes Krisztus Jézus.
Nekünk van rá szükségünk. Ahogyan életünkben annyi mindenre. Néha egy pislákoló gyertyalángra, máskor a meleg tűzre.
Adventben gyertyát gyújtunk. Ebben a sötét világban látni akarunk. Látni, hogy merre tart az utunk, látni, hogy ki érkezik, látni, hogy ki van a közelünkben. Látni magunkat és egymást. A világosság fényénél látjuk magunkat és egymást. Látjuk, hogy nincs, aki ne éhezné valakinek a melegségét, bíztatását, imádságát. Körbe rakjuk a gyertyákat, a kör a végtelenség érzetét kelti. Ennél a lángnál, a világosságnál, Jézus megjelenésénél nincs olyan érzése az embernek, hogy valami véget érne, hanem körbe-körbe haladunk a egyre közelebb az üdvösség felé, az ígéret felé.
Ezt a világosságot nem tudjuk eltakarni. A tűz kialszik, és elillan a meleg is. Szörnyű dolog hideg lakásban kuporogni. Jézus világossága nem alszik ki. És ez a bennünk meggyújtott világosság, kicsi fény rak tüzet a másik szemében, szívében, házában. Áldott, aki jön az Úr nevében! Áldott, ami Urunk Jézus, aki bennünk megszánt, és életünket megvidámította, megvilágosította.
gyertyagyújtás a tüzifa koszorúnál
