Nagyon fontos ünnepe az egyháznak, nekünk a Pünkösd. Nem hosszú hétvége, nem a kirándulások, kiruccanások ideje, hanem Istentől kapott két nap, mint Karácsony, és Húsvét, az üdvtörténet harmadik lényeges eseménye, része.
Semmit sem értenénk meg Istenből, Krisztusból, az egyházból, ha nem lett volna Pünkösd, ha nem árasztotta volna akkor reánk Isten a Szentlelket. Nem sokan éppen ezért tévelyegnek -e a hitben, vallanak hamis téziseket, élnek tudatlanságban, mert hiányzik a Pünkösd?! Sajnos alig ünnepelt ünnepünk lett.
Jézus azt kéri a tanítványoktól, maradjanak együtt ugyanazon a helyen. A tanítványok pedig így is tettek. A hitvallásainkat, a Szentírást ismerve tudjuk, a Szentlélek nem akármit, vagy akárkit várva érkezik meg. Nem bármit és bárhol hirdetve érkezik. A Lélek az Isten, és a Fiú lelke. Ha az Atya beszél, ha a Fiú jelen van a Róla szóló beszéd által, akkor érkezik a Szentlélek. Vannak helyek, vannak közösségek, amelyeket nem lehet elhagyni, ezt jelenti a keresztségünk. Belekereszteltettünk az egyházba! Ott pedig folyik a munka szüntelenül, és szegény Szentlélek nem tud mást tenni, mint dicsérni az Urat, azt, aki annyi mindenen keresztül ragyogtatja ránk az Isten szeretetét és irgalmas jóságát!
Jövel Szentlélek Úristen, töltsd be szíveinket bőven! Mennyei ajándékoddal, szívbéli szent buzgósággal! Melynek isteni ereje, sok népet egy hitre vive. Légy velünk is, te népeddel, Hogy teljünk meg dicséreteddel! Halleluja, halleluja!
Te szentségnek új Világa, Vezess igédnek útjára, Taníts az Istent vallanunk, Szívből Atyánknak mondanunk! Add az igaz hitet nekünk, Egy legyen a mi Mesterünk! Benne higgyünk, éljünk, haljunk, Jézus legyen csak bizodalmunk! Halleluja, halleluja!
Ó, mi édes Vigasztalónk, Légy kegyes megoltalmazónk, Hogy megmaradjunk a hitben, Véled való egyességben! Erősítsd reménységünket, Szálld meg elménket, szívünket, Hogy végre hitünknek végét, Elnyerjük lelkünk üdvösségét. Halleluja, halleluja!
