Lukács evangéliumában 3 elveszettről olvasunk. Az elveszett juhról, az elveszett drachmáról és az elveszett fiúról. Lk 15. fejezet
Általában előkerülnek az elveszett dolgaink. Jézus arról beszél hozzánk, hogy azért sereglenek hozzá, mert nélküle minden elveszett marad. Hiába is találunk rá arra, amit keresünk, az elveszettségünk, a töredékességünk, a valami még mindig hiányzik érzése megmarad. Vele teljes, Jézussal egész az életünk!
Lélek, Isten személyesen megszólító jelenléte járja át az egyházat, az embert Pünkösd után.
Meghívottak vagyunk a Vele való és az egymással való közösségbe.
Isten ad, újat ad.
Isten áldjon és Isten hozzon!
Győzze le félelmeinket és kapcsoljon bele egyházába!
Ünnep.
A mi ünnepünk.
Isten közelsége, a Lélek közöttünk van.
Tüzesítette életünket, hitünket, átjárja szolgálatunkat.
Elevenítsen meg a Lélek Téged is, hogy mindennap Istennek köszönhesd meg az egyházat, az igét, az imát, a Krisztust, a testvért és a közösséget, a gyülekezetet.
Ami testtől született, test az, és ami Lélektől született, lélek az.
Az ítélet pedig az, hogy a világosság eljött a világba.
Ítéleted idején is benned reménykedtünk, Uram,
neved dicséretére vágyott a lelkünk.
Lelkem hozzád vágyódik éjjel, teljes szívből kereslek téged. Mert ha ítéletet tartasz a földön, igazságot tanulnak a világ lakói.
"Nem is kérem többé, hogy tégy jelet,
Mert főbb jelem van minden tanúságnál,
hitet rólad most már én teszek.
Boldog, ki hisz, ha nem lát is. De én
Nem hittem, mert nem láttalak, s kemény
Értelmem lázadt, míg jöttél s legyőzted:
Hogy boldog legyek, szívemben vigyem
Az Isten bizonyságát, és hitem
Tanúskodjék, Föltámadott, felőled.”
Hit, tanúság ez a küldetésünk, életünk értelme. Meg kell erősödnünk, Lelket kapnunk.
Vasárnap 10 órakor istentisztelet, közösség a templomban.